Köszönet az őrülteknek, a másképp gondolkodóknak
Az őrültekhez szólok. A különcökhöz. A lázadókhoz. A bajkeverőkhöz. Akik nem követték a többieket. Akik másképpen látták a dolgokat. Nem szerették a szabályokat és nem törődtek bele a változatlanságba. Idézheted őket, vitatkozhatsz velük, dicsőítheted vagy gyalázhatod őket, de egy dolog nem fog sikerülni, mellőzni őket, mert ők az új utunk, ők viszik előre az emberiséget. Egyesek őrülteknek látják őket, mi viszont zseninek, mert akik olyan őrültek, hogy azt hiszik, megválthatják a világot, meg is teszik.
Steve Jobs
Azt veszem észre az elmúlt időben, hogy egyre több ügyfelem mondja azt, hogy ők nem tudnak minden szabályt betartani, nem szeretik a megszokott megoldásokat, hogy szeretik felrúgni a sémákat.
És közvetlenül ezután jön ez a kérdés: de merhetem én ezt csinálni?
Sok olyan embert ismerhetünk a történelemből, vagy akár napjainkban is, akik nem nyugodtak bele abba, hogy a dolgok úgy vannak, ahogy vannak. Ők azok, akik megszállottként követték a saját kíváncsiságukat, és addig kísérleteztek, próbálkoztak, amíg valami számukra izgalmas dolgot létre nem hoztak.
Ők azok, akikre sokan legyintettek, hogy na megint egy bolond.
Gaudi, Steve Jobs, Amelia Earhart, Picasso és még sokan mások, valószínűleg egyikük sem volt azzal tisztában, hogy mi minden köszönhető majd a kíváncsiságuknak, kitartásuknak, és őrültségnek titulált ötleteiknek.
Őket az hajtotta, hogy valami számukra izgalmas dologról elhitték, hogy lehetséges.
És ezért képesek voltak tenni, pedig akkor még senki nem tudta, hogy valóban lehetséges-e.
Steve Jobs is sok szinten rúgta fel a szabályokat, aminek köszönhetően az általa alapított Apple cég a mai napig a világ leginnovatívabb és legnagyobb vállalatai közé tartozik. Nem lehetett vele egyszerű együtt dolgozni, és rengeteget olvashatunk arról, hogy a kollégáit az őrületbe kergette. De az a merészség, amivel kiállt egy olyan ötlet mellett, amit addig még senki más nem csinált, valóban példamutató.
Nem kell Steve Jobsnak lennünk ahhoz, hogy merjünk másképp gondolkodni.
Sajnos azonban sokszor nem tudjuk, hogy mi az az izgalmas cél, ami miatt még a nehézségeket is könnyedén legyűrnénk, mert annyira megszoktuk már, hogy azt akarjuk, amit a környezetünk is akar.
Annyira félünk a kudarctól, az elbukás lehetőségétől, hogy maradunk a megszokott mindennapokban, amik ugyan kényelmesek, de unalmasak.
Ahhoz, hogy ez megváltozzon, először egy kicsi elhatározás és befektetés szükséges: az, hogy meg akarjuk találni, hogy mi az, ami hosszú időn keresztül inspirálna, amivel azt éreznénk, hogy a helyünkön vagyunk.
Jó lenne kideríteni, hogy mi lehetne az, amibe érdemes az ébren töltött időnk nagyrészét befektetni.
Ez az első lépés - először csak megtalálni, hogy mi lehetne ez az inspiráló cél.
Aztán pedig jöhetne az a döntés, hogy elkezdjük-e csinálni. Ha úgy döntünk, hogy igen, akkor még mindig 1000 alternatíva van arra, hogy ezt, hogy lehet biztonsággal megvalósítani.
Ha eljössz az Álmodj. Tervezz…Lépj! – Inspiráló célok, kézzelfogható stratégia c. workshopomra december 15.-én, akkor azt ígérem, hogy megtaláljuk azt a víziót, ami Téged is visz majd előre, és a nap végére látni fogod a megvalósításhoz szükséges lehetőségeidet is.
Délelőtt egy klassz kreatív módszerrel készítünk inspiráló víziót a jövőt illetően, utána pedig egy komoly módszerrel lefejtjük róla azokat a félelmeket, előítéleteket, amelyek megakadályoznak Téged abban, hogy valóra váltsd. 🙂
(Idén ez az utolsó lehetőség, hogy egy workshopon dolgozz magadon, és nem tudom mikor lesz ismét ilyen 2019-ben.)
Most tényleg csak azt kell eldöntened, hogy utána akarsz-e járni, hogy mik motiválnának Téged hosszú távon. Szerintem ebben nincs semmi veszélyes.
https://www.facebook.com/events/2193813067315173/
Gyere, várlak szeretettel. 😊
Ui: Ha esetleg nem vagy a Facebookon, kérlek jelezd nekem, és elküldöm Neked a programot külön.
Photo by Freepik.
Ha segítségre van szükséged, hogy átgondoljunk egy számodra új stratégiát, akkor keress bátran. ITT
